A Kivételös X-Embörök

A Kivételös X-Embörök - képzeld el, milyen lenne, ha az emberfeletti képességek Magyarországon is megjelennének! Mi elképzeltük. A gondoltakísérletet dokumentáltuk. Lerajzoltuk. Ti elolvassátok. Ugye? :D

Olvassátok!

 

X01_cim_resize_1.jpg X02_c_resize_1.jpg ujra_egyutt_resize.jpg

X04_c_resize_1.jpg

xkcs1_cimlap_1200.png

Különszámok:

ejmaszo_kiszallt_resize_1.jpg spec02_00_cim2_resize.jpg

ponyva01_00_kicsi.jpg

Barátaink

www.kalyberjoe.hu

Kalyber Joe, a kedvenc nem saját képregényünk

pilczroland.blogter.hu

Pilcz Roland blogja: képregény, könyv, zene...

archnihil.blogspot.com

Barangolás a fantázia birodalmában

Lájkold! :)

Happy St. Kossuth's Day!

2017.03.15. 02:49 nevetőharmadik

Eljött újra Március idusa, amikor is ünneplünk. Az alkotógárda egyik tagja, aki civilben pedagógus, egyszer megkérdezte a diákjait, hogy mit is ünneplünk akkor. Mire általános tanácstalanság volt a válasz, és csak akkor gyúlt fény a kis szemekben, amikor közölte, hogy: "Hát március 15-én történt, hogy Petőfi meg Bem a Nemzeti Múzeum lépcsőjén leszúrták Júliusz Cézárt!". Senki sem tiltakozott. Aztán persze elmesélte azt is, hogy ez nem így volt, és mi volt helyette. Arra sem tiltakoztak. Mert már nem figyeltek oda.

Az X-Embörök világa egy alternatív világ. Ott a történelem bizonyos eseményei kicsit másképp történtek, és ezért kicsit másképpen is emlékeznek meg róluk, általában ugyanazokkal a nevekkel, de máshová téve a hangsúlyokat. Így az X-Embörök világában fontos Nemzeti ünnep Július 28-a, a Kiegyezés Napja, és a Március 15-e meg nem annyira. Azonban abban a világban is van diaszpórában élő magyarság, akiknél megint máshol vannak a hangsúlyok, és máshogy ünnepelnek. Az alábbiakban az X-Embörök alternatív világának egy ünnepéről lesz szó, amelyet Szent Patrik ismert és Szent Urho sokkal kevésbé ismert ünnepe ihletett. Nem az volt a célunk, hogy az amerikaiakat butának állítsuk be, vagy olyannak, akik nem ismerik a mi méltán világhírű történelmünket, hiszen egyrészt nem tartjuk őket nagy általánosságban butának, másrészt meg mi sem ismerjük igazán az ő történelmüket és kultúrájukat, csak hajlamosak vagyunk rálegyinteni, hogy olyan nincs is. Ugyanakkor van egy tudományos vetülete az írásnak: minden képtelenség és már-már elmebetegnek ható képzettársítás mellett is, a történelmi és kulturális hagyományok ún. mitologizálódása valami ehhez hasonló módon történik. Szóval hintsük el a kultúra néhány elemét valahol, és rendszer lesz belőle. De még véletlenül sem olyan rendszer, amilyen ott volt, ahonnan az elemeket kiragadtuk. Komolyan! Mint ahogy Szent Patrik napján, aki a kereszténységet terjesztette az írek között, a magukat írnek valló amerikaiak az ír pogányságot megtestesítő Leprechaunnak (ír manónak) öltöznek. És azon sem botránkozik meg senki. Még Szent Patrik sem.

Szóval, aki képes és hajlandó rá, az szórakozzon jól ezen a vidám íráson, aki viszont nem, az inkább el se olvassa!

Happy St. Kossuth's Day!

st-kossuth-paper-kicsi.png

Idehaza Március 15-e a Nemzeti Ünnepek egyike, de egyáltalán nem úgy, mint Augusztus 20-a (amikor milyen jó magyarnak lenni), hanem sokkal inkább úgy, mint Október 6-a. Egy katasztrofális következményekkel járó rossz döntés emléknapja. Augusztus 20-ra a Nemzeti Ünnepek sorában Július 28-a hasonlít, amikor piros-fehér-zöld és piros-fehér-piros zászlókat lobogtatunk, elénekeljük a Boldogasszony Anyánk-at meg a Gott erhaltét, és mind kivonulunk megkoszorúzni Deák Ferenc – és ha már ott vagyunk, Ferenc Jóska – szobrát, és együtt örülünk a dicsőséges napnak, amikor a térképre fölkerült az Osztrák Birodalom nevébe a Magyar szó, és azzal kezdetét vette az általános jólét ill. a tudomány és technika föllendülésének kora.

Persze, ez nem mindenütt van így. Odaát, a nagy vízen túl, az amerikai magyarság egészen más módon ünnepel. Az ő bulijuk neve St. Kossuth's Day, és a kezdetei óta eltelt évtizedek alatt karneváli fölvonulással megkoronázott, részeg, hangos, jelmezes örömünnep lett belőle.

Amikor 1848 márciusában az ír segélyszervezetek közösen szervezték meg a Szent Patrik napi fesztivált New Yorkban, az lett nemcsak az Egyesült Államok, de a világ egyik legnagyobb fölvonulása. És ez utána is így maradt, és az osztrák megtorlás elől kiköltözött magyarok, mikor ezzel szembesültek, ennek mintájára rögtön létrehozták saját ünnepüket: így indult a St. Kossuth's Day. Mivel mindenki – az is, aki nem ír származású – szívesen partizik és piál Szent Patrik Napján, hamar népszerű lett a gondolat, hogy ugyanezt már két nappal előbb elkezdhetik, akkor éppen a magyarságukat ünnepelve. Majd folytatják másnap, Szent Urho, a finnek védőszentjének napján. Persze azok is, akik majd másnap büszke finnek, két nap múlva meg büszke írek lesznek, az év többi napján meg simán amerikaiak.

És ami az ünneplés kellékeit és ikonjait illeti... nos, fontosabb volt az ünneplés ténye, mint a történelmi hitelesség vagy a kulturális adekvátság, így sok olyasmi került bele a St. Kossuth's Day-i repertoárba, amit mi idehaza nem is igazán értünk. Most ebből számolunk be néhányról.

A fesztivál főszereplője Kossuth Lajos, az Amerikában is híres magyar szabadsághős, akinek azonban a tevékenységét ott nem annyira pontosan ismerik, így az ünneplés nem magyar származású résztvevői sokszor nem biztosak benne, hogy ő végül is a németeket (mert ugye azokat ismerik, és nem tartják kengurunak), a törököket vagy a szovjeteket üldözte el Magyarország földjéről. Az föl se merült még senkiben, hogy egyiküket se. Sokan – bár az idő előrehaladtával egyre kevesebben – öltöznek Kossuth Lajosnak, illetve nagy, tarka művirágokkal borított hungarocell (amit ott nem így hívnak) Kossuthok és Kossuth-ballonok is részt vesznek az ünnepi fölvonuláson.

kossuthballon_jav_kicsi.png

Az ünnephez kapcsolódó viselet kötelező darabja a zsinór, persze nem akármilyen formában. Akinek ezen a napon a ruháján nincs zsinórozás, azt a többiek a kezük ügyébe kerülő első hangszerrel fejbe ütik. Ezen kívül nemzeti színű kokárdát illik viselni – piros-fehér-zöldet és zöld-fehér-pirosat egyaránt, mert sosem született konszenzus arról, hogy melyik helyes és melyik nem – minél nagyobbat, annál jobb. Sőt egy ideje már az olyan dívik, melynek a közepén a méltán népszerű "Feed Me, I'm from Hungary"-kitűző van, ami nagy valószínűséggel élelmes szuvenír-árusok készítettek a "Kiss Me, I'm Irish"-kitűző mintájára.

A női jelmezek leginkább ápolónőket – illetve az utóbbi időben már inkább kurvás ápolónőket – idéznek, utalva ezzel a nagy hős szeretett húgára,  Kossuth Zsuzsannára, aki  már öt évvel Florence Nightingale előtt is megcsinálta ugyanazt, csak ő 170-nel több kórházzal. Ezen kívül egyre többen öltöznek busónak, mert tudni vélik, hogy azt a magyarok odahaza is így szokták, és még valami legenda is van arról, hogyan üldözték el a katolikus magyarok ördögszerű busónak öltözve annak idején a  nagyon katolikus németeket (az osztrákokkal kapcsolatban lásd följebb). A fesztivál egy pontján, a kokárdás busók egy stilizált Ferencjóska vagy Haynau bábot égetnek el, máskor meg egy Szulejmánt vagy egy Lenint, attól függően, hogy van-e egyáltalán magyar származású az ünnepségek megszervezői közt. Akik meg még be akarnak öltözni, de a busó-jelmez drága vagy túl meleg, azok Kossuth kalapokat hordanak, nemzetiszínű strucctollal.

Az ünnepi körmenet egyik fontos eleme a katolicizmus is, mert ahogy az írek (meg az olaszok és a mexikóiak), a magyarok is túlnyomó többségükben katolikusok. Kossuth speciel nem volt az (evangélikus volt). De ezzel mit sem törődve körbehordozzák néhány teljesen félreértett szent még inkább félreértett ikonját is, mint pl. a vadkan hátáról liliommal integető szent Imréét, a Kelen hegyéről a Csepel művekbe lekocsizó szent Gellértét, a Hétfejű sárkánnyal hadakozó szent (Dózsa) Györgyét, és az agancsa közt szilvafát viselő Csodaszarvassal éppen pertut ivó szent Hubertusét. A fölvonulás során a jelmezeseket cimbalmosok kísérik, ahol meg nincsenek, ott bármilyen zenekar, aki épp ráér, meg táncosok, mazsorettek, zsonglőrök és medvetáncoltatók (az állatvédők határozott föllépése miatt az ezekhez tartozó medvék már régóta csak medve- és olykor aligátor- vagy farkasember-jelmezes emberek). A művirágokkal és kolbászból font kerítésekkel földíszített kocsikon művirágszobrok jelenítik meg a magyarság időnként teljesen félreértett ikoni figuráit, mint a szarvain szőlőfürtöktől roskadozó indákat viselő bikát, amelynek a kiömlő vérét boroshordóban fogják föl; a hagyományos kardot illetve a fején korona helyett Kossuth-kalapot viselő Turulmadarat (ezt sajnos Amerikában nem jól ismerik, és kerecsensólyom helyett gyakran pulykaként ábrázolják) és a hétfejű sárkány vontatta tüzes trónján ülő és a jó gyermekeket megajándékozó Dózsa Györgyöt.

És aztán ott vannak még az ünnephez kötődő hagyományos magyar fogások. Mindenek előtt egy napra elbúcsúznak a sörtől és a whiskytől, mert ilyenkor pálinkát és bort kell vedelni, majd amikor ebből már eleget sikerült nyelni, a magyar nyelv ápolása jön egy ivós játékformájában: ki kell mondani a magyar szavakat, és ha a magyar származásúakból (vagy abból, aki épp ráér) álló zsűri ezeket nem ismeri föl, akkor újra inni kell, majd új szóval próbálkozni. A szesztilalom idején ez a szokás átmenetileg szünetelt (illetve más helyeken, és körülmények közt hódoltak neki), és addig is a szilárdabb nemzeti ételekre koncentráltak, mint a paprikás bölényragu és hozzá a sült kenyér – ami igazából marhapörkölt meg lángos – bár odahaza ez nem ilyen volt, és nem együtt ettük.

Az ünneppel kapcsolatban mind az amerikai, mind a világ bármely más részén élő magyarság igen komoly kritikát fogalmazott meg, miszerint az eltávolodott az igazi nemzeti értékektől, mint a vereségek megünneplése és a sírva vigadás, és túl kommersz lett, ráadásul erősíti a magyarokkal kapcsolatos negatív sztereotípiákat, például, hogy alapjában véve intelligens, vendégszerető és vidám népség lennénk, akik ha kell a jég hátán is megélnek.

Mindenestre Saint Kossuth's Day idehaza szerencsére nincs, csak egyszerűen Március 15-e van, és az X-Embörök azt ünneplik. Hogy hogyan és mivel, azt majd jövőre elmeséljük részletesen, de annyit már most elárulunk, hogy egy Eisenstadt Bandérium nevű szervezetnek van benne komoly része. Addig is jó várakozást és Boldog Szent Kossuth Napját mindenkinek!

A bejegyzés trackback címe:

https://x-emborok.blog.hu/api/trackback/id/tr7412338985

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása