Júniusi Helyzetjelentés 

És már el is telt az év fele. Bár azt mondhatnám, hogy az idei terveink megvalósításának is megtörtént már a fele, de ahogy az már lenni szokott, ettől még igen messze vagyunk. De szépen haladunk a Baromfivész 2. részével, és a nyár folyamán igyekszünk még rákapcsolni. Aztán szintén szépen, de sokkal inkább szépen lassan haladgat a jövőre tervezett Nagyon Nagy Kiadás is, és közben akarva, akaratlan, szóba került az is, hogy mi jöjjön majd utána? A lehetőségek palettája igen széles és színes, és nekünk csak válogatni kell... illetve nem csak válogatni, utána meg is kell csinálni. Szóval nem egyszerű, és föl is merült, hogy esetleg kellene egy Facebook-os szavazás, hogy Ti, rajongók mit szeretnétek következő X-Embörök projektnek. Aztán ezt gyorsan el is vetettük, mert szavazás ide vagy oda, úgy is mi választunk. Tehát egyelőre Baromfivész 2. rész, utána Nagyon Nagy Kiadás, utána valószínűleg nagyon ki leszünk merülve, ezért pihenésképpen esetleg egy újabb Mutánslányok naptár, aztán esetleg az első kötet epizódjainak újrakiadása, és aztán... na, ez az igazán izgalmas rész... esetleg valamilyen formában második kötet. Biztosan nem pont olyanban, mint az első, de az még egyáltalán nem biztos, hogy akkor mégis milyenben. De akkor is, egyelőre az is hír, hogy eljutottunk odáig, hogy már az előre látható tervek között szerepel a Mutkósítás történetének folytatása. Majd meglátjuk.

Aztán be kell még számolnunk a hónap képregényes rendezvényeiről.

Két újabb vidéki eseménnyel bővült a paletta, az emődi és a kaposvári képregényes programokkal. Sajnos az előbbit nem állt módunkban meglátogatni, de reméljük, jövőre ott tudunk majd lenni. Kaposvárra ellenben eljutottunk, és reméljük, hogy jövőre is sikerül, és hogy talán addigra majd nagyobb közönséget vonz az esemény. Köszönjük a lehetőséget.

Más. Kedves barátaink, a Fabulous Industries alkotói a magyar képregényeket bemutató sorozatukban földolgozták az X-Emböröket is:

Nekünk nagyon tetszett, büszkén vállaljuk a benne elhangzottakat, és a csapat egyéb videóival együtt jó szívvel ajánljuk a megtekintését mindenkinek. Nagyon örültünk az ez után érkező dicsérő hozzászólásoknak és megkereséseknek.

Voltak azonban a videó alatti komment szekcióban olyan hozzászólások is, melyek közül itt közlünk egy kis "Best of" válogatást, és hozzáfűznénk ezt-azt. Előre szólok, hogy akinek nem inge, az tényleg ne vegye magára! Íme: 

Ezért tuti fizettei (sic) neked.

Végig se néztem de ment a like mert te csináltad.

ez ultra gáz, te jó ég, én érzem magam kellemetlenül magam, fú (sic) 

ha a karakterek lopottak akkor a tortenet is 

Koppincs fosrakás. 

Nekem ez annyira nem tetszik, egyediség pls (sic) 

Mintha 2 10 éves kiadott volna egy X-Men paródiát, amit komolyan gondoltak.

Mondjuk ez az utolsó - bár nem annak szánták -  tulajdonképpen dicséret. A többi viszont olyasmi, ami legalábbis egyszer megérdemel egy választ.

Először is, amit mi kiadunk a kezünk közül, az akkor is nagyon sok munka eredménye, ha esetleg nem tetszik. Ez a munka a több alkotó és ezek különböző időbeosztása miatt igen nehezen szervezhető össze, és tovább nehezíti az a tény, hogy a szabadidőnk egyaránt elég szűkös. De annak java részét erre fordítjuk. Azután mindezt úgy tesszük, hogy rá van írva a nevünk, és fölvállaljuk hozzá az arcunkat is, hogy "Igen, ez és ez vagyok én, és ezt csináltam." Innentől ugyanezeket a dolgokat, azt hiszem, a hozzászólóktól is elvárhatjuk, nevezetesen, hogy adja a véleményéhez a nevét és az arcát, és legalább annyi időt szánjon rá, hogy elolvassa, mielőtt koppintott, nyúlt vagy lopott dolognak nevezi.

Továbbmegyek, eddig az az általános tapasztalat, hogy aki vette a fáradságot, és végigolvasta, annak rendszerint tetszett. Nyilván volt olyan is, akinek nem. Az is általános tapasztalat, hogy minél intelligensebb egy olvasó, annál nagyobb valószínűséggel érti is meg az olvasottakat, és megint csak tisztelet a kivételnek, mert természetesen ilyen is van, de az intelligensebb olvasók az X-Emböröket szeretni szokták.

A különböző kulturális jelenségek és termékek magyarítása, különösképpen a paródia műfajában, gyakran előfordul, és elméletileg nem von le a kész termék értékéből. Gondolok itt olyasmire, mint az Ötvös Csöpi filmek, vagy Karinthy Frigyes: Így írtok ti c. kötete. De ha valami földolgoz valami már létezőt, akkor sem föltétlenül lesz az eredmény valami ötlettelen, lopott, koppincs vagy fölösleges, például mondjuk, Vörösmarty Mihály: Csongor és Tünde c. drámai költeménye, amiben a Shakespeare-i vonatkozásoktól eltekintve is fölismerjük Árgyélus királyfi történetét, ami egyaránt ered a népmesékből és Gergei Albert művéből, ami viszont, ha jól tudom, egy olasz tündérmesére épül. Ezekkel csak arra szeretnék utalni – bő lére eresztem, mert nem hiszem, hogy bárki elolvassa; akit érint, az meg biztosan nem – hogy nem vall sem különösebb intelligenciára, sem jómodorra valamit, ami fölvállaltan valami már meglévőnek a PARÓDIÁJA, lopottnak, koppincsnak, nyúltnak, ötlettelennek, egyedietlennek és hasonlóknak titulálni, főleg akkor nem, ha ezt olyan teszi, aki nem olvasta el.

Ha valakinek az X-Embörök esetleg tetszik, az nem teljesen hihetetlen. Ha valaki nincs zsigerből – és gondolom, az elolvasása nélkül – lesújtó véleménnyel az X-Embörökről, az jelentheti azt is, hogy értette, és humorosnak találta. Van ilyen, tényleg. Nem következik belőle az, hogy a jó véleményéért fizettünk.

Azt is szeretném megjegyezni, hogy mi, az alkotók nagy büszkeséggel tekintünk a saját művünkre, nem utolsósorban azért, mert nemcsak a végeredményét, de az ahhoz vezető utat és a belefektetett munkát is látjuk. Nem érezzük magunkat kellemetlenül miatta, és főleg nem tartjuk szégyenletesnek. Ha valaki úgy érzi, hogy ezt illene, és vállalja, hogy ezt megteszi helyettünk – feltételezem, ő is úgy, hogy nem olvasta el – akkor nagyon köszönjük, de ne tegye. Nyugodtan szégyellje magát vagy érezze magát kellemetlenül amiatt, amit ő maga csinált vagy éppen nem csinált, ezt meg bízza csak ránk!

A pls (sic) ami, gondolom, a please modern változata akar lenni, a mi édes anyanyelvünkön kérem vagy kérlek formában szeret szerepelni. Aki pedig a fönti módon használja, az ne hiányolja az egyediséget! Különösen akkor ne, ha – és gyanítom így volt – ő sem olvasta el.

És még egy dolog: fosrakás nincs. Ha valami rakás, akkor az nem fos. Ha meg fos, akkor nem lesz belőle rakás. Avagy a tehénlepény sosem esik az élére.

Jövő hónapban újra helyzetjelentünk.