A Kivételös X-Embörök

A Kivételös X-Embörök - képzeld el, milyen lenne, ha az emberfeletti képességek Magyarországon is megjelennének! Mi elképzeltük. A gondoltakísérletet dokumentáltuk. Lerajzoltuk. Ti elolvassátok. Ugye? :D

Olvassátok!

 

X01_cim_resize_1.jpg X02_c_resize_1.jpg ujra_egyutt_resize.jpg

X04_c_resize_1.jpg

xkcs1_cimlap_1200.png

Különszámok:

ejmaszo_kiszallt_resize_1.jpg spec02_00_cim2_resize.jpg

ponyva01_00_kicsi.jpg

Barátaink

www.kalyberjoe.hu

Kalyber Joe, a kedvenc nem saját képregényünk

pilczroland.blogter.hu

Pilcz Roland blogja: képregény, könyv, zene...

archnihil.blogspot.com

Barangolás a fantázia birodalmában

Lájkold! :)

Turulok és sárkányok

2014.03.15. 16:59 nevetőharmadik

Bathori_logo_kicsi.pngÚjra itt van március idusa, és ismét itt az ideje egy kis időutazást tenni a Szabadságharc dicsőséges és ínséges napjaiba, hogy egyre mélyebbre merüljünk az X-Embörök "mitológiájába", a nemzeti hősök és történelmi mutánsok világába.

Azt már tudjuk, hogy kik is voltak az X-Embörök elődei a Szabadságharc idején, a Tízesek, azaz a Batallion X tagjai. Már az ellenfeleiket és őrült tervüket, a Kétfejű Sas Hadműveletet is megismerhettük. Most már időszerű a Báthory Emlékbizottmányról szólni néhány szót, és arról, hogyan is tett szert Szürke Jenő a Turul erejére.

A Turul madár a hun-magyar mitológia szereplője, Attila király címerállata, az Árpád ház totem-őse, és néhány – a rossz nyelvek szerint túlságosan is keselyűre emlékeztető – köztéri szobor ihletője. De a mitológia már többször is a mutánsok elfeledett történelmének bizonyult, így a Turul a mutánsok számára nem annyira jelkép, mint inkább valami sokkal kézzelfoghatóbb valóság. Számos mutánsgeneráció egyesített és egyre növekvő ereje, amelyet néhányan egy időre "kölcsönvehetnek", hogy saját erőiket megsokszorozzák általa, majd miután a "kölcsön" lejár, sajátjukkal is tovább táplálják a Turult. Ez az erő Bendegúz hun király fiaitól – Buda, Attila és Rof – indult, de az emberi történelem csak annyit tud minderről, hogy Attila zászlaján fekete turul volt. Utána még keringenek a köztudatban bizonyos információmorzsák arról, hogy Attila és a testvére, Buda egymásnak estek a hatalomért (olyan álláspontot is hallottunk már, hogy ők nem is voltak testvérek), hogy Attila hatalmi jelképe, az Isten Kardja (olyasmi, mint Artúr király Excaliburja) nem bírt varázserővel Buda kezében, hogy Buda Attila kezétől esett el, vele meg álmában végzett egy fatális kimenetelű orrvérzés. Utána sokáig semmi. Majd a Turul újra fölbukkant jelképként, Emese álmában, majd a Honfoglalás után, amikor a csodalátásra érkező Géza fejedelem előtt fekete és fehér turul viaskodott egymással. Utána pedig a turul alakja annyira elhomályosult, hogy aki nem jártas a mutánsok történetében, az észre se venné, hogy a tündérmesék hollói és hattyúi is a fekete és fehér turul továbbélései, egyéb fekete és fehér madárjelképeinkről nem is beszélve. Így a Turul erejét éppen birtokló személy is Fekete vagy Fehér Turulként inkarnálódik, természetének, céljainak és az őt a Turulhoz fűző kapcsolatnak függvényében.

Kossuth_kicsi.pngMikor 1849-ben Kossuth Lajos (akiről már tudjuk, hogy nem az volt, akinek az emberi történelem hiszi) hírét vette, hogy az osztrák mutáns csodafegyver, a Doppeladler megjelent, és a csatában elesetteket újra hadrendbe állította, rögvest magához hívatta Zsoldos Dezső kapitányt, a Batallion X vezetőjét. Az ellencsapás természetére vonatkozó tárgyalásaik nem vezettek volna eredményre, ha Zsoldos kapitányból ki nem szalad, hogy "Legalábbis sárkány kéne a kétfejű sas ellen!", mire is Kossuth vonakodva bár, de levelet írt, amit egy futárával nyomban elküldött a Báthory Emlékbizottmányhoz.

Néhány nap múlva Szeged közelében egy löszháton állt az esőben Kossuth néhány emberével és Zsoldos kapitány osztagával. Míg vártak, Kossuth ennyit osztott meg társaival:

1711-ben, azaz éppen száz évvel azután, hogy Báthory Erzsébetet, a Vérgrófnőt Csejte várában befalazták, létrejött az Emlékbizottmány, azzal a céllal, hogy eloszlasson mindenféle vérfürdős legendát, mely rossz hírét keltette. Kutatókat és történészeket foglalkoztattak, akik annak nyomait keresték, hogy mi lehetett a valóság, ha nem az, amit a legendából ismerünk. És közben a Báthoryak, a Nádasdyak és a velük ellenséges Thurzók családfája mellett más családfákat is kutattak, olyanokat is, melyeknek látszólag semmi közük Báthory Erzsébethez. Viszont egytől-egyig mindegyik olyan személyhez köthető, akiről legendák vagy egyéb különös történetek – olykor bizony rémtörténetek – keringtek. Nem tudjuk, pontosan mi is a céljuk. Az emlékbizottmány vezetője mindig is roppant erős akaratú és céltudatos hölgy volt, mindig olyan, aki valamiféle rokonságban állt a Báthoryakkal, és soha nem állt férfiember a társaság élén. A jelenlegi vezető Csejthey Orsolya, Európa-szerte komoly hírű spiritiszta, ami pedig a többi tagot illeti, ők is meglehetősen rejtélyesek, és...

Mire azonban ennél többet mondhatott volna, megérkezetett a négy fekete ló vontatta díszkocsi, oldalán a Báthory család sárkányfogas címerével, és kiszállt belőle Csejthey Orsolya, követve az Emlékbizottmány ugyancsak furcsa tagjaitól.

Orsolya kisasszony egy arisztokratikus vonású, amolyan hűvös szépség volt, aki látszólag a harmincas éveiben járt, bár mikor elhaladt mellettük, a félkarú Bem apó odasúgta Zsoldos kapitánynak, hogy a hölgy igazából már legalább hatvanéves. Valójában sokkal több is volt. Egy a spiritisztákra jellemző Nyetnicht-tábla volt nála, melyen a figyelmes szemlélő – jelen esetben Bodor Péter, a székely föltaláló – egy rovásjelekkel írt sort is fölfedezhetett.

Szorosan a nyomában jött a testőre, egy – ahogyan azt a jelenlévők megállapították, egyik ismert ezredhez sem tartozó – vörös egyenruhát viselő huszár. Őt egy szerzetesszerű, csuhás alak követte, akinek nem látszott ki az arca a fejére borított csuklya alól, és egy parasztnak látszó ősz öregembert kísért, aki egy olyan botra támaszkodott, amit nyilvánvalóan nem arra találtak ki. A különös kompániához csatlakozott még a határozottan halarcú kocsis is, aki miután leszökkent a bakról, a kocsi hátuljából egy madzagra kötött libát vezetett elő, és egy eredetileg nyilván papagájnak tervezett kalickát cipelt, melyben egy jókora holló gubbasztott. Ahogy Zsoldos kapitány mellett elhaladt, annak kérdő tekintetére, mint egy kimondatlan kérdésre, azt felelte a halarcú kocsis, hogy általában fehér galambot illene használniuk, de Mátyás bácsi – és ezzel a botos öregemberre mutatott – ragaszkodott a libához.

Zsoldos kapitány ezután közelebb lépett Kossuthhoz, aki hivatalosan is bemutatta Orsolya kisasszonynak. Majd röviden elmagyarázták neki, hogy ez a kis természetes magaslat, mivel sem a Tisza, sem a Maros áradásai nem fenyegették, kiváló temetkezési helynek bizonyult, így gyakorlatilag annak is használták már néhány ezer éve, tehát az újkori és középkori lakók mellett, honfoglaló magyarok is vannak itt, sőt alattuk ott vannak az avarok, és a hunok is. Orsolya kisasszony annyit tett hozzá, hogy mindegyikük segítségére szükség lesz – majd elfordult Zsoldos kapitánytól, akinek nem volt egyértelmű, hogy ezzel rá és alakulatára gondolt, vagy az alattuk heverő holtakra. De nem sokat gondolkodhatott, mert Kossuth lépett mellé, és folytatta a történetet. Ha már itt vannak a hunok nyughelyei is – mesélte – az uralkodóik némelyike is ide került. És nyilván ismeri a legendát Attila király temetéséről? A kapitány némán bólintott. Nos, az a legenda kivételesen nem igaz. A folyókat nem kellett elterelni. A lenyilazott századok viszont pont itt vannak, a talpunk alatt, és Attila király is itt van. Mi pedig most meglátogatjuk.   

Kossuth vezetésével elindultak, és miközben Zsoldos kapitány Tízesei is csatlakoztak a menethez, annak az eleje már le is ereszkedett a dombocska aljába, és egy meredekebb résznél megállt. A kapitány mindig is gyanította, hogy Kossuth nem csak tud a különleges képességekkel bírók létezéséről, de ő maga is egy közülük, és ebben a percben gyanúja bizonyossággá vált. Kossuth egyetlen intésére függönyszerűen omlott két oldalra a föld, és föltárult mögötte egy nehéz, meghatározhatatlan korú vasajtó. Megtisztelne minket, kapitány? – kérdezte ekkor tőle, mire Zsoldos Dezső előrelépett, és fémeket megmozgató delejes erejével kitárta a kaput. De mire belépett volna, Kossuth útját állta, majd közölte, hogy előbb bizonyos előkészületeket tesznek, és utasította, hogy addig a kapitány készítse elő Szürke honvédet.

Néhány perc múlva a halarcú kocsis újabb csomagokért ment, majd bevitte őket a kriptába, és kisvártatva újra fölbukkant, hogy behívja a Tízeseket. Zsoldos kapitány nyomában Szürke Jenő is belépett az azóta néhány gyertyával megvilágított sírboltba, majd sorban a többiek is. Az egyre szűkösebbé váló terem közepén, egy fekete és egy fehér turulmadarat ábrázoló zászlótól közrefogva, egy irdatlan kőszarkofág állt, melynek leemelt tetejére (Zsoldos kapitány agyán gyorsan átvillant, hogy ugyan ki és hogyan emelhette le a többtonnásnak tűnő kőlapot) már fölfeküdt a Mátyásnak nevezett öregember. A csuhás figura és több száz évesnek tűnő könyvből olvasott föl valamit – talán latinul, de biztosan valami olyan nyelven, amit a kapitány nem értett – miközben Orsolya kisasszony egy tőrrel elvágta mind a holló, mind a liba torkát, a vérüket a szarkofágra ontva. Miközben a Rézhuszárként megszólított ismeretlen és a halarcú, akit úrnője Ábrisnak szólított, a szarkofághoz vezette Jenőt, Orsolya kisasszony mit sem törődve a kezét beszennyező vérrel, az öregember fejéhez tette a Nyetnicht tábláját, és kikészítette rá a betűmutatót. A szarkofágban egy vaskoporsó feküdt,  abban egy ezüst, abban pedig egy arany, mely aránytalanul nagynak tűnt egy ember számára. A koporsók fedelei a szarkofág mögött feküdtek, de éppen nem lehetett látni, hogy ki – vagy mi – fekszik a legbelső ládában, melyre Jenőnek rá kellett ráállnia.

Turul-fekete.png Turul-fekete.png

A vasláda oldalán a rozsdás és megkopott domború alakok között Zsoldos kapitány rovásjeleket vélt fölfedezni. Nem akarta megzavarni a szertartást, de nem bírt kíváncsiságával, és szinte némán formázva a szavakat, Kossuthhoz fordult: Az ott Attila? Kossuth azt felelte, hogy ez itt a legendás hármas koporsó, és Attila is itt van, de a láda nem az övé. Bodor Péter, aki ismerte a rovásjeleket lopva súgta oda a kapitánynak, hogy a ládán Buda neve áll, úgyhogy minden bizonnyal a másik hun királyé lehet.

Ekkor hirtelen túlviláginak tetsző fény villant, a táblán a betűmutató anélkül csúszkált ide-oda, hogy bárki hozzáért volna, és bár túl gyorsan ahhoz, hogy Péter követni tudja, de végig a rovásjeleken. Majd egyszerre elrepült a betűmutató, és a kripta falán szilánkokra tört, mire Orsolya fölragadta a táblát a kőlapról, és közben az áldozati vér csöppjei a levegőbe emelkedtek. A névtelen csuhás hangját elnyomta valami sistergő zaj, és egyre erősödött a fény, előbb csak az öregember körül, majd lassan átterjedt Szürke Jenőre is. Majd föllobbant, és minden jelenlévőt elvakított, és ekkor, de csak egy pillanatig, Zsoldos kapitánynak különös látomása volt. Bár meg mert volna esküdni, hogy a hirtelen fölvillanástól semmit sem lát, mégis tisztán látta a körülötte állókat, de némelyiküket túlságosan is tisztán. Olyan tisztán, ahogy az emberi szem számára nem is látható. Orsolya kisasszonyt anélkül, hogy vonásai megváltoztak volna, már nem annak látta, aki, hanem Báthory Erzsébetnek, a csuhásban P mestert, azaz III. Béla krónikását, vagy ahogy manapság ismerjük, Anonymust ismerte föl, a kőlapon fekvő öregember pedig addig fiatalodott előtte, míg föl nem ismerte benne az igazság legendás bajnokát, Ludas Matyit. Majd egy fehér madáralak emelkedett ki belőle – lúdnak tűnt először, de aztán egyre inkább turul formáját öltötte. majd sötétedni kezdett, és fekete hollóvá alakult – közben pedig már mintha Mátyás király feküdt volna lent – de a holló mégse holló volt, hanem megint csak turul, ami kitárta szárnyát, és egyenesen Jenőbe röpült bele, majd egy fényes robbanás övezte alakját, melyben mintha a fehér és a fekete turul is egyaránt jelen lenne. És ahogy a kapitány elkapta a tekintetét a fények és árnyak kavargásáról, Kossuthot látta meg, aki szintén megváltozott. Majd újra. És újra. És egyre újabb alakok során át – Zsoldos kapitány fölismerni vélte köztük Rákóczi fejedelmet, a Fekete Béget és Hunyadi Jánost – egy réges-régi királlyá alakult: nem Attilává, ahogy azt várta volna, de a testvérévé Buda nagykirállyá. Jenőre visszatekintve, a fehér turul ragyogó alakját látta fölvillanni körülötte, majd a látomásnak vége szakadt. A szertartás is véget ért.

Turul_1849_AB_3_2000.jpg

Zsoldos Dezső sűrűn pislogva körülnézet az immár újra csak néhány gyertya fényével megvilágított sírboltban, és újra csak a szeánsz résztvevőit látta. Az öregember látszólag élettelenül hevert a kőlapon, Szürke Jenő pedig remegve állt a vaskoporsó tetején, mint akit valami nagy megrázkódtatás ért.

Kossuth ekkor kiparancsolta Zsoldos kapitányt és Tízeseit, de még a Rézhuszárt és a halarcú Ábrist is az esőbe. Ott várakoztak egy darabig, és valahogy egyikük sem akart szólni egy szót se. Majd kisétált Orsolya kisasszony, a csuhással és Kossuthtal, és a nyomukban kilebegett – nem járt, hanem halvány derengéssel körülvéve a talaj fölött lebegett – Szürke Jenő. Kezének egy intésére kialudtak odabent a gyertyák, becsukódott a nagy érckapu és visszazárult a földréteg is, mintha a sírüreg sosem létezett volna.

A Báthory Emlékbizottmány díszkocsija hamarosan elrobogott. Zsoldos kapitány további magyarázatot várt Kossuthtól, de csalódnia kellett. Holnapután csatába indulunk – ez volt minden, amit mondott. A kapitány vállat vont, és úgy döntött, hogy az addig rendelkezésre álló időben majd kiderítik, mivé vált Jenő.   

De erről, és a csatáról majd legközelebb! Addig is, éljen a magyar szabadság, éljen a haza!

(Ui.: eredeti terv szerint itt jönne egy nagy csoportkép Szürke Jenő Turullá alakulásáráról. Ám a rajzprogram az utolsó mentéskor lefagyott, és tönkretette a fájlt, ezért azt teljesen elölről kell kezdeni. De meg fogjátok kapni, ez biztos!)

(Update: Megkaptátok!)

A bejegyzés trackback címe:

https://x-emborok.blog.hu/api/trackback/id/tr485861714

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása